A horrorfilmek kapcsán már több bejegyzésem is született, a parkolópályára kerülésük után viszont ideje volt belekóstolnom milyen is az, amikor egy ijesztő(bb) történetet nem a látottak, hanem az olvasottak alapján él át az ember, hanghatások nélkül, csupán a fantázia által vezérelve. Nem éppen a mélyvízbe ugrással kezdtem, Kendare Blake – Vérbe öltözött Anna, valamint a folytatása, A rémálmok lánya nevet viselő könyvek ugyan horror és fantasy kategóriába sorolhatóak és olvashatók bennük rusnya dolgok, a pulzusomat azonban nem sikerült megemelniük.
Az alapsztori által egy Odaát ihletésű környezetbe csöppenünk bele, ahol a 17 éves Cas az apja foglalkozását megörökölve és azt folytatva végez különleges késével azokkal a gonosz kísértetekkel, szellemekkel, akik nem lépnek át a túlvilágba, hanem az élők között maradva próbálják megbosszulni ártatlan embereken az ellenük elkövetett brutális és értelmetlen halálukat. A világ minden tájáról kap tippeket a potenciális következő meggyilkolandó természetfelettiről, ám ezeket a küldetéseket szigorúan egyedül hajtja végre, boszorkány anyja csak amolyan védelmi eszközökkel látja el, valamint egy-egy balul elsült mutatvány után segít számára a lábadozásban mindenféle boszis gyógynövényekkel. Bár nem szívesen látja fiát ebben a szerepben – hiszen férjének is ez lett végül a veszte – sosem kéri meg fiát, hogy hagyjon fel ezzel a tevékenységével. Amikor aztán Cas értesül egy bizonyos Anna Korlova nevű lány történetéről és a brutális gyilkolásairól, szokás szerint átköltöznek abba a városba, hogy leszámolhasson vele, majd szépen ismét továbbállhasson. Arra azonban nem gondol, hogy ez a szellem korántsem lesz olyan egyszerű feladat, mint hitte és nem csak ő lesz az, aki a legnagyobb problémát jelenti majd.