A KULT Könyvek kiadói sorozat nagy kedvencem a hazai kiadói kínálatban, szerencsére folyamatosan érkeznek az érdekesebbnél-érdekesebb történetek, amelyeknél nem is lehet műfaji hasonlóságot találni, azonban egy valami közös: egytől-egyig olyan regényeket tartalmaz, amelyekről érdemes beszélni, amelyek a modern világirodalom képviselői. Például itt van a jelen bejegyzésben taglalt példány, a Fleishman bajban van, amely látszólag egy újabb tű az emberi sorsok szénakazalában, azonban, ha elkezdjük olvasni, rögtön kiderül, hogy jóval többről van itt szó, mint egy válás taglalásáról, hiszen tele van olyan problémákkal, kérdésekkel és tanulságokkal, amelyek manapság igencsak aktuálisak, és érdemes olvasni róluk, hogy jobban el tudjunk igazolni a nagyvilágban.

„Toby ​Fleishman azt hitte, tisztában van vele, mire számíthat a válás után: hétvégéken és az ünnepek felében nála lesznek a gyerekek, az ex-szel pedig olykor hajba kapnak majd a praktikus dolgok egyeztetésekor. Arra viszont nem számított, hogy egy szép napon Rachel áthozza a két gyereket, aztán lelép és soha nem tér vissza. Pedig Fleishman mennyi munkát fektetett abba, hogy egyensúlyt teremtsen a szingli élet és a család között! 
Toby próbálja megtalálni Rachelt, igyekszik ellátni a kórházi pácienseit, megfelelni a végeérhetetlen szülői teendőknek és örül a mobiltelefonos appok segítségével felvirágoztatott szexuális életének. A visszautasított férj szerepében tetszeleg, aki a felesége túlméretezett ambícióinak esett áldozatául. De ha igazán szembe szeretne nézni a kapcsolatukkal, be kell vallania magának, hogy a kezdetektől fogva szőnyeg alá söpörte a problémákat.”

A könyv elején először én is bajban voltam, fogalmam sem volt, mit is szeretne elérni ez a regény. Miért kell egy válást egy könyvön keresztül boncolgatni? Miért érdekeljen engem, hogy próbálja megoldani a hétköznapi életét egy random, nem is olyan érdekes ember? De ahogy haladtam fejezetről-fejezetre Toby életében, amikor letettem a könyvet, többször is azon kaptam magam, hogy azon rágódtam, mi jön ezután? Mi lesz ennek a családnak a sorsa? Mi lehet a másik féllel? Hogy fogják mindezt átvészelni? Lesznek-e maradandó sérüléseik? Sosem hagytak nyugodni ezek a kérdések, sőt, a könyv kiolvasása után is még jó pár napig velem maradt ez a család. Pedig, tényleg semmi rendkívüli nem volt egyik szereplőben sem, de pont a hétköznapi jellemüknek köszönhetően kerültek hozzám közel, mert nem valami megfoghatatlan emberi magasságból kellett felnéznem rájuk, hanem ott jártak velem egy szinten, ott próbálta ki-ki felszínre hozni a hibáit, és megtalálni rá a megoldásokat.

A karaktereken túl a regény felépítésével is érdemes foglalkozni, ugyanis nagyon fondorlatos dolgok vannak benne. A narrátor szerepe például fokozatosan bontakozik ki, szerintem zseniális, ahogy a történetbe szőve értesülünk kilétéről. A másik nagyon jó húzás az írónőtől, ahogy a könnyed hangnemtől halad a komolyabb felé. Az elején megmosolyogtató jelenetek, abszurd helyzetek is akadnak, ám ahogy egyre jobban ássuk bele magunkat Fleishmanék házasságába, azért nagyon hamar nyilvánvalóvá válik, hogy itt nagyobb a baj, mint azt elsőre gondolnánk, főleg amikor már nem csupán Toby szemszöge van a középpontban. A másik fontos dolog, amire a könyv remek példa: sosem elég, ha csak egy nézőpontot ismersz meg egy problémát illetően, ahhoz, hogy teljes képet kaphass egy adott dologról, mindenképpen szükséges tájékozódni másik szemszögből is, mert teljesen más aspektusba tudja helyezni az eredeti konfliktust.

Azt hiszem kijelenthető, hogy ha egy KULT könyvet vesz a kezébe az ember, garantált, hogy valamilyen szempontból maradandó olvasási élményben lesz része. Jelen esetben például a társadalmi jellemrajz hitelességét emelném ki, mint legnagyobb erősség, az írónő nagyon életszerűen el tudta helyezni karaktereit a történet adott cselekményében.

A kötetet köszönöm szépen a Kiadónak!

5/5