Manapság csak úgy burjánzanak azok a pszichológiai thrillerek, melyek egy-egy női karaktert állítanak a középpontban, akinek
- tökéletes élete egy csapásra rosszra fordul,
- normális életet él, de az egy csapásra rosszra fordul,
- eleve nem túl mesés az élete, de egy csapásra még rosszabbra fordul.
Rena Olsen is biztosra ment és beállt ebbe a sorba, megírva Egy szót se szólj! címet viselő első regényét, de szerencséjére sikerült egy jobb fajta thrillert papírra vetnie, ígéretesebb írói karrier reményét előrevetítve.
Nyitó jelenetként egy rendőrségi rajtaütésnek lehetünk tanúi, melynek során Clara Lawsont és egy kislányt megtalálnak egy szekrény mélyén rejtőzve, majd fogják és elszakítva a lánytól elhurcolják őt férjével együtt, akinek utolsó szavai a nőhöz: ne mondj nekik semmit! Clara-t ezután a rendőrség igyekszik kihallgatni, de ígéretéhez híven nem hajlandó beszélni, egyetlen vágya, hogy visszatérhessen az ő hétköznapi életéhez férjével együtt. Az élethez, melyről fokozatosan kiderül, hogy része a gyermekcsempészet, bántalmazás, emberkereskedelem és prostitúció, így mindaz, amit eddig normálisnak vélt, csupa bűnténnyel és hazugsággal teli.
A jelen eseményei felváltva követik egymást a múltbeliekkel, így lépésről-lépésre nyerhetünk betekintést ebbe az embertelen környezetbe, melyet Clara úgy él meg, hogy ez az élete rendje és egy pillanatra sem kérdőjelez meg. Elsőre eléggé kétesnek tűnik, igazából másodjára is, hogy egy intelligens embert hogy tudnak ennyire az orruknál fogva vezetni és miért nem döbben rá, hogy itt valami nagyon nem stimmel. Nem könnyű így főszereplőnk mellett kiállni teljes vállszélességgel, hiszen naívitása az eget verdesi és nem tudtam eldönteni, miért nem lát az orrától, már-már kicsit dühített is. Persze sokat nyom a latba az a körülmény, ahogy ebbe a társaságba keveredik és amilyen szellemben felnevelik, ez mégsem teljesen elfogadható ok arra, hogy végül szó nélkül teszi, amit tennie kell, mintegy szemellenzővel járva a birtokukon.
Az „Azelőtt“ nevet kapó visszaemlékező részek a könyv háromnegyedéig teljes összevisszaságban mesélik el nekünk a múltat, ez felettébb zavaró volt, nem értettem, hogy miért csak a végére tudta a jelen eseményeihez kötve, szépen arra építve bemutatni az éppen ahhoz illő történéseket. Ennél még az is sokkal jobb megoldás lett volna, ha időrendben haladunk a legelejétől a legvégéig, mint ahogy pl. Dot Hutchison a Pillangók kertjében tette.
A regény egyértelműen Clara karakterére épül, mellette mindenki más csupán kísérő, tartozék, hiszen a lány lesz az, akinek karakterfejlődése a lapok során elindul és meg sem áll egészen a végéig. Ennek a fejlődésnek a kifejtése és alakítása, gyurmázása remekül sikerült, a legnagyobb erőssége így ez lett ennek a műnek. Nem kapkodja el, nem csapja össze, mindennek megvan az oka és a folyamata, látszik rajta, hogy ennek szentelte az írónő a legnagyobb figyelmet.
Összességében elégedett voltam mind a végkifejlettel, mind pedig a könyvvel, első irománynak megfelelő, a kérdés majd az lesz, ezek után mit tud majd letenni második regényként és történetként Rena Olsen, tud-e szintet lépni, újítani, vagy megsüppen ebben a jól bevált, már-már futószalagon gyártott témában és erős közepes, sablonos íróként vonul be az olvasók körébe.
Rena Olsen - Egy szót se szólj!
Kiadás éve: 2017
Eredeti cím: The Girl Before
Eredeti megjelenés éve: 2016
Oldalak száma: 384