Mindig is kedveltem azokat a történelmi témájú könyveket, amelyek különféle időszakok sajátosságait és hangulatait igyekszenek átadni, a történelemórákon is mindig ezek a részek voltak az abszolút kedvenceim: amikor nem a száraz tényeket kellett bemagolnunk, hanem bepillanthattunk a mindennapok kulisszatitkaiba, a fontos dátumok mögött húzódó háttérbe. Ezeknek az óráknak az emlékeit juttatta eszembe Nina Willner 40 ősz című regénye, amely a berlini fal vonatkozásában meséli el egy család történetét.
A memoárkötet nagyon precízen mutatja be nekünk a fal felépítésének előzményeit, magát az elszigetelést, majd annak leomlását is, mindezt teszi úgy, hogy közben egy népes pedagóguscsalád életútját is elolvashatjuk. A család Nyugatra szökött gyermekének lánya tollából ismerhetjük meg Oma, Opa és gyermekei mindennapjait, ahogy át kellett vészelniük ezt a nehéz időszakot, a különféle viszontagságokat, ráadásul két eseményszálon. Az egyik oldalon „a népes keletnémet família hányattatásait és megalkuvásait, sikereit és kudarcait, nehéz hétköznapjait követhetjük nyomon, a másikon olyan mélységben ismerhetjük meg az egyre inkább bezáruló és börtönként funkcionáló Német Demokratikus Köztársaság működését a besúgói terrorhálózat kiépítésétől a hétvégi telkek éhínséget megelőző kiosztásán át a komédiába fulladó végjátékig, amilyen mélységbe a szocializmus idején nem volt módunk betekinteni nekünk, magyaroknak” (ennél szebben én sem tudtam volna megfogalmazni).
A visszaemlékezésbe számos történelmi eseményt, adatot sző bele, ezért aki érdeklődik ez után a korszak iránt, annak nagyon el fogja nyerni a tetszését. Annak idején én is örültem volna, ha akkor kerül a kezembe, amikor ezt a témakört jártuk körbe töriórán, mert valóban nagyon olvasmányosan és érthetően, ugyanakkor a tényeket precízen felvonultatva mutatja be az olvasóknak a megtörténteket. Minden fejezetnél szerepel, mely évek eseményeit meséli el, megtoldva felvezetőként egy-egy idézettel. Ezeket kiegészítve a család fotóalbumába is kapunk betekintést, mely még valóságszagúbbá teszi az egészet és egy percre sem érezzük úgy, hogy hasraütésszerűen íródtak a dolgok, mindenféle kutatómunka nélkül. Egy dokumentumregényhez hűen pedig a mű végén egy fogalomtárral is kiegészül, melyben minden elnevezést, kifejezést, szervet megmagyaráz, mit is foglal magába.
Az események tudatában nem várható egy boldog, idilli családi történet, de egy percre sem éreztem teljesen kilátástalannak a helyzetüket, hiszen ott volt köztük az az erős családi kötelék, amelynek segítségével minden nehézséget, nélkülözést és tragédiát át tudtak valahogy vészelni. Nem adták fel az életüket, hanem a maguk módján és lehetőségeikhez mérten igyekeztek túlélni ezt a küzdelmekkel teli időszakot hol lemondásokkal, hol elfogadásokkal, hol beletörődésekkel.
Azt szokták mondani, hogy a háború borzalmait csak az érti meg igazán és az tudja, miről is van szó, aki át is élte, de ezen regények azért is fontosak, mert közelebb visznek azokhoz az időkhőz és megmutatják, átadják, milyen is volt háborúban élni és létezni, ezáltal pedig valóságosabb képet kaphatunk róla mi is.
Nina Willner - 40 ősz
Kiadás éve: 2017
Eredeti cím: Forty Autumns
Eredeti megjelenés éve: 2016
Oldalak száma: 400