Az emberi kreativitás, mint tudjuk határtalan és megannyi könyv bebizonyította már, hogy vannak igen kiváló művelői, akiknek öröm olvasni a fejükből kipattant történeteket, világokat és annak szereplőit. Találkoztam már jópár érdekességekkel és meglepő agyszüleményekkel, de amit China Miéville angol író művelt a Kraken című regényében, az minden eddigit túlszárnyalt – többszörösen is.

A történet úgy indul, akár egy krimi: a londoni Természettudományi Múzeumból egytűnik a világ egyik legnagyobb preparált polipja – amelynek méretéből adódóan azonban már valami kezd gyanús lenni, hogy itt nem egy egyszerű nyomozósdi történettel lesz dolgunk, melyet a további események láncolata igazol is, mert gyakorlatilag elszabadul a pokol London mágikus világában. Az egyik pillanatban még Billy Harrow, a múzeum hétköznapi tudósát ismerhetjük meg, aki szemtanúja lesz a furcsa eseménynek, a másikban pedig már színre lép a kultuszrendőrség, a polipimádó krakenhívők, akik Billy-t különös képesség birtoklójának hiszik abból kiindulva, hogy ő hajtotta végre az állat preparálását, de emellett feltűnik egyre több vallásos szekta sajátos istenképükkel, a bandaháborúzás is virágkorát éli, furcsábbnál furcsább teremtmények bukkannak fel, na meg természetesen kegyetlen orgyilkosokkal is lesz dolgunk. Mindenki számára egy cél lebeg a szemük előtt: megkaparintani a polipot – bárhol is rejtőzzön és bárki is tulajdonította el – és megakadályozni az apokalipszist, melynek első állomásaként épp a polip eltűnését emlegetik. TOVÁBB →