Úgy érzem lassan kijelenthetem, hogy a disztópikus könyvek igencsak az érdeklődésem középpontjában állnak, hiszen több ilyen témájú regény átrágása után ez a legutóbb elolvasott példány, Lissa Price Testbérlők című műve is egy azok közül, amelyek a társadalom jövőjének egy negatívabb vízióját tárja elénk. Szinte bele sem olvastam a tartalmába, már egyből szembejött velem a reklámszövege: „Az Éhezők Viadala rajongók imádni fogják”, így már előre tudtam mire számíthatok a könyvet illetően, ráadásul ebből az is világossá vált, hogy az írónő nem fog megállni egy könyvnél ebből a témából (amit a befejezés aztán még jobban megerősített).
Hónap / február 2013
Egyetemista lány támogatót keres
„Ma annyiféle prostituáltról beszélhetünk, ahány módja és helyszíne létezik a prostitúciónak. Ebben az összefüggésben az antropológus és politológus Janine Mossuz-Lavau-ra hivatkoznék, aki szerint a helyzet annyira sokrétű, hogy ma már nem lehet általánosságban „prostitúcióról” beszélni, inkább „prostitúciókat” (többes számban) kell mondanunk. A prostitúció különböző helyszínein (garzonlakásokban, bárokban, mulatókban, az interneten, a masszázsszalonokban, az autópályák környékén, az erdőkben, az autókban) másokat találunk, mások a szabályok, mások a sajátosságok, a tarifák, a klientúra, a kényszerítő körülmények és a tétek. Ugyanígy a prostitúciót űző diákok sem egyformák” (Szex és tandíj)
Gondolom senkinek sem kell ismertetni bővebben, miről is szól a prostitúció. Erről a témáról lehet vitatkozni, elítélni, mellé állni, harcokni ellene, egy biztos: nagyon is jelen van a világ összes pontján. Nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen témájú könyveket is olvasni fogok, dehát a kíváncsiság, mint tudjuk nagy ösztönző, ezért sem állta le egy nézőpontnál, sikerült néhány magyar, egy francia és egy német példán keresztül képet kapnom mindennek a müködéséről és folyamatáról. Ennél mélyebbre azonban én sem ásnék, ennyi pont elegendő volt ahhoz, hogy a kíváncsiságomat kielégítsem. Nehéz róla releváns véleményt megfogalmazni, mert annyira többrétű dologról van szó (jobb esetben), hogy egyoldalúan elíténi, vagy mellé állni nem lehet, ha nem éltél benne nem tudod elképzelni, milyen is lehet valójában, kívülállóként okosnak lenni pedig ugyebár mindig könnyű. Na de nézzük a könyveket és a hozzá fűződő gondolataimat:
Karen Thompson Walker – Csodák kora
Rengeteg elképzelés született már a világvége kezdetével és lezajlásával kapcsolatban, tömérdek posztapokaliptikus feltevés kering szerte a világban megannyi dátumot megjóslóan, elég ha csak a tavaly év végi maja naptárhoz kötődőre gondolunk, vagy akár a 2000-es évfordulóra. Persze a szakértőbbek nem egyetlen évhez, vagy naphoz kötik ezt a folyamatot, hanem bizony egy fokozatos eseménysorozathoz, amelynek végkifejlete a Föld számára egyáltalán nem túl kecsegtető végítéletet jelenti. A Karen Thompson Walker tollából megszületett Csodák kora is efajta mű, ahogy az alcíme is mutatja: Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról.